„Egyórai sakkban, öcsém, átéli az ember egy igazi csatának minden forgását, minden tüzét.”
Gárdonyi Géza
Ezt a mondatot már mindannyian olvashattuk az Egri csillagokban. De valójában miért jó átélni mindezt? Úgy gondolom, hogy még mindig kevesen tudják, hogy természeténél fogva az ember szeret harcolni. Nem tehetünk róla, a természetben minden, és mindenki harcol a fennmaradásért, vagy a jobb körülményekért. Persze lelkületünkben, legbölcsebb emberi jellemvonásunkban érezzük, hogy harcolni, küzdeni nem építő jellegű cselekedet. De ugyanakkor azt is tisztán érezzük, hogy nem hagyhatjuk mások elnyomó természetét érvényesülni. Azért, hogy az életben ránktaláló harcainkat erőszakmentesen, emberi lelkületünkhöz híven tudjuk megvívni, szükségünk van egyfajta intellektuális felkészítésre, e mellett, ami még fontosabb, meg kell tanulni érzelmeinket kontrollálni.
Hogyan tehetjük ezt a legkönnyebben? Megtanulunk sakkozni. Hiszen, ha kicsit jobban beássuk magunkat annak legbenső világába, rájövünk, hogy az mennyire logikus, és ugyanakkor mennyire változatos, csodás világ. Nagyon sok mindent képes adni a benső értékeinkhez.
Ha valaki szeretné tudni, hogy mire tanít a sakk, azt itt felsorolom: Becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására. Remélem, sikerült mindenkit meggyőznöm arról, hogy a sakkal az élet jobb és könnyebb lehet. Tanítsuk gyermekeinket erre a nagyszerű játékra, bizonyosan meghozza gyümölcsét!
Ha esetleg, történetbe szőve szeretsz ismeretekre szert tenni, akkor ajánlom figyelmedbe, ezt a történetet!
http://tomastrue.com/elerhetoseg/