“Minden gyerek zseninek születik, de hogy azzá lesz-e, az függ a körülményektől is.” Polgár László
A sakk nagymértékben hozzásegítheti!
Ebben a rövidke okfejtésben, utalni szeretnék a sakk oktatásának fontosságára, kiemelten gyermekkorban. Saját tapasztalataimat szeretném megosztani veletek, annak érdekében, hogy a következő generációk nagyobb eséllyel és intelligenciával indulhassanak el az úgy mondott nagybetűs életben. Egy fiam és egy lányom van, mindketten óvodás koruktól fogva sakkoznak, versenyszerűen. Nem kell megijedni ezek a versenyek barátságos versenyek, ahol majdnem mindenki ismer mindenkit. A gyerekek felettébb élvezik a küzdelmet, igaz, vannak akik nehezebben bírják, ha veszítenek, de csak a kezdőknél van így. Egy idő után megszokják, hogy valamelyiküknek alul kell maradnia, ha éppen nem lesz patt helyzet, ahol döntetlen állás marad az eredmény. Ilyenkor fél-fél pontot kap mindkét játékos. Én személy szerint nem végeztem mélyreható kutatást a sakkoktatás fontosságáról, de a sok könyvnek hála, amit a témában olvastam, meggyőzött annak fontosságáról. Itt csak egyet szeretnék kiemelni, Polgár László Nevelj zsenit! című írását, amit 1989-ben adott ki, gondolhatjátok, hogy miért csak akkor. 🙂 (rendszerváltás, gondolom) Engem sok dologban megerősített a gyerekneveléssel kapcsolatban. Lent megosztok veletek egy cikket, ami részletesen kifejti ezt az álláspontot. Én itt még csak annyit szeretnék elmondani nektek, hogy ha a gyerek óvodás korától kezdődően érmekkel aggatja teli a szobáját, akkor az mély nyomot hagy az önbecsülésén. Onnantól kezdve, hogy megnyeri az első érmet, már képesnek tartja magát arra, hogy ezt megismételje. Egy idő után már nem tesz különbséget sakk és más tantárgyak, sport között, mindenhol tudni fogja, hogy képes nyerni. Itt nem kell csak az aranyra gondolni, lehet az bármilyen jutalom, neki csak az lesz a lényeg, hogy az i-n ott legyen a pont. Személy szerint nekem eddig is nagy örömet okozott a gyerkőceim eredménye, mert mindketten eljutottak egészen az országos diákolimpiáig, ahol persze nem nyertek érmet, de az örömünk így sem volt kisebb. El kell fogadni, hogy ettől jobb eredményekhez többet kell tenni, ami már nem kötődik a mostani témánkhoz. Az írásom végét egy jó öreg mondással szeretném befejezni, amit minden versenynapon elismételgetek a gyerekeknek többször is: A sakkban sosincs vesztes, mindkét fél nyer, az egyik a küzdelmet nyeri, még a másik tapasztalatot, amiből aztán tanulhat. Egy nagy ember egyszer azt mondta, hogy ha sikeres akarsz lenni bármiben is, akkor duplázd meg a kudarcaid számát! És csak gondoljatok bele, mennyire igaza volt.
olvasd tovább: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00116/2007-09-ta-Duro-Sakk.html
Tomas True